Kutatás-fejlesztés Magyarországon

Egy gazdaság versenyképességének, illetve a jövőbeni várható versenyképességének egyik meghatározó és a gazdasági szakemberek által is figyelt indikátora a kutatás-fejlesztés intenzitása, a kutatás-fejlesztésre elköltött források nagysága és ezen összegek időbeni alakulása, trendje.

Magyarország ugyan nem sereghajtó ebben a tekintetben, de lenne mit behoznia is, mivel jelenleg Magyarország a GDP 1,35 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, miközben az OECD országok átlaga 2,36 százaléknál jár. Ez ugyan csak 1%-os lemaradás, de ezen a területen ez jelentősnek számít. Az aktuális kormányzati elképzelések szerint is prioritást élvez e terület, a területért felelős miniszter elképzelése szerint a kis- és középvállalkozások innovációs képességét kell első sorban javítani, illetve szeretné, hogy hazánk 2020-ra a GDP-nek legalább 1,8 százalékát költse kutatás-fejlesztésre. Az elképzelés talán azért is jó írányba mutat, mivel a jelenlegi átlagos nemzeti K+F ráfordítás nagy százaléka pár multinacionális vállalat érdeme csupán és a legtöbb kutatót ma nagyvállalatok foglalkoztatják.

A kutatás-fejlesztés Magyarországon ma többségében külföldi nagyvállalatoknál folyik, a mikro és kisvállalkozások 24%-át foglalkoztatják csak a hazai kutatói állománynak.

A kutatás-fejlesztés színtér szereplői - mint más európai országokban - a kutató intézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok, vállalkozások. Az is egészséges fejlődésnek számít a területen, hogy a vállalkozásoknál dolgozó kutatók száma 2006-óta meghaladja az intézetekben, és a felsőoktatásban dolgozó kutatók számát és az arány azóta is egészségesen javul a vállalkozások javára.

Bővebb info: glosz.eu, glosz@glosz.eu